Még csak rossznak sem mondható egy nap volt a mai...még szerencse, hogy eddig még kevés ilyen volt az életemben. Egész nap azt éreztem, hogy teljesen felesleges tényező vagyok néhány ember életében, tökéletesen boldogulnak nélkülem is és ez eléggé rosszul esett és ezen alkalommal nem bírtam magamra erőltetni a mosolygós, türelmes arcot, valahogy ma nem tudtam jó képet vágni bizonyos dolgokhoz. És igen nagyon rosszul érintett, hogy a "barátnőim" nem mondanak el nekem egy-egy dolgot. De nyilván csak bennem van  a hiba és félre ismertem őket, azt hittem, hogy bíznak bennem. Én bízok/tam bennük,  tudnak a problémáimról és minden egyébről ami velem kapcsolatos...

A kérdés a következő: ha ők nem bíznak bennem akkor valószínű , hogy én is egyre jobban eltávolodok tőlük... de akkor rajtuk kívül ki marad nekem???
Az egyszer biztos ez volt az utolsó alkalom, hogy erről írjak, mostantól belebújok a tökéletesen érzelem mentes énembe, mert nem vagyok benne biztos, hogy még egy ilyen napot át bírnék vészelni...