Come BaCk

És a nagy visszatérés.Lássuk csak mi változott amíg hanyagoltam az írogatást:
              *tény, hogy év végén érettségizek angolból
              *megtaláltam a tökéletes B-tervet
              *a szülinapom vészesen közeledik
              *megszerettem a táncolást mikor túlestem egy őrületesen jó gálán :)

Mióta visszajöttünk Olaszországból állandóan azon kattognak a kerekeim, hogy hogyan juthatnék vissza. Elképesztő az a világ, pozitívan állnak, mindenhez , tudják élni az életet... és nagyon vicces emberek. Egyik este fáradtan üldögéltünk és jókat beszélgettünk. Hirtelen azon kaptam magam, hogy egy komplett ruhatervet vázoltam fel magam elé.

És megszületett PLAN B

Azóta egyfolytában jobbnál jobb tervek lebegnek a lelki szemeim előtt. Fejembe vettem , hogy nyáron megpróbálok néhányat megvalósítani, ha jól sikerülnek a próbálkozások akkor talán tovább is lépek. Gondolataimban, már a saját márkámat is láttam magam előtt :))) , de ne ugorjunk ennyire előre, mert annak sosincs jó vége. Mindenesetre nagyon izgatott vagyok...

Lássuk csak szülinap... hát tartok tőle, hogy mi lesz belőle, félek, túl jónak képzelem el ,amiből semmi jó nem sül ki, de ez majd csak március 5-én fog kiderülni.

Az utóbbi időben sokat kattogok egy bizonyos fiún, egyszerűen nem vagyok hozzászokva, hogy valami nem fekete-fehér. Már elég régóta megy a huzavona(1-1,5 éve). Nem tudom, hogy mit kéne éreznem. De azt tudom, hogy már elmúlt az a gyomorszorító érzés, olyan mintha a legjobb barátom lenne. Mellette nem kell a határaimra figyelnem, bármiről tudunk beszélgetni, úgy hogy egyáltalán nem jövök zavarba. Egyszerűen hihetetlen... :)


xoxo

Vigyázz, kész FogyI !!!

Meg fogom csinálni, tudom, hogy képes vagyok rá... Gondolom, hogy lesznek nehéz percek, de z álom a 57-59 kg. Az azt jelenti, hogy kb. 8-9 kg-t kell fogynom.
Ezért mindennap:-mozgok legalább 1,5 órát, ha törik, ha szakad
                          -figyelek arra, hogy mit és mennyit eszem (szerintem a mennyiség lesz a legnagyobb kihívás)

Az első pár hetekben min. 1 kg-tól meg akarok szabadulni, ez értelem szerűen csökkenni fog, minél közelebb leszek a célhoz.
Lássuk csak Karácsonyig hatvan-egynéhány nap van. Addig ha nem is 9 kg-t de hatot mindenképpen le szeretnék adni. A probléma nyilván a megtartással is lesz, de én legjobban az első 2-3 héttől félek. Ugyanis ez idő alatt áll át a szervezet és nem tudom , hogy ez pontosan mivel fog járni(fejfájás, rossz közérzet, hangulat, feszültség). Remélem túl fogom élni, mindig azt mondogatták nekem, hogy ha az elejét kibírom és összeszorítom a fogamat, onnantól sétagalopp lesz az egész... Hát majd meglátjuk...

Egy biztos ezennel végig fogom csinálni, mert bizonyítani akarom első sorban magamnak, hogy van akaraterőm. Önbizalmat szeretnék magamnak gyűjteni, mert ami most van az nem elég. Többre van szükségem , hogy nyíltan kiálljak valaki elé, és ne féljek attól, hogy bárki egy rossz szóval, megjegyzéssel romba döntse az évek során összekapargatott labilis önbizalmamat.

Ui .: Azok akik ismernek, most valószínű, hogy kacagva fogják a hasukat, hogy hányszor hallották ezt tőlem és nem lett belőle semmi... Hát tőletek csak azt kérem, hogy ne dörgöljétek az orrom alá ahányszor csak szóba kerül ez a téma. Viele Danke!!

Mókuskerék

Úgy érzem lassan, hogy mg levegőt sem lesz időm venni...Állandó rohanás a megfelelni akarás mostanság gyakran táncolnak az idegeimen. Pedig fel kell kötnöm a bizonyos gatyát, mert elég sok célt tűztem ki magamnak az elmúlt pár hétben. 

DE! Hál' Istennek van egy 'szabad' hetem és megfogadtam, hogy minden szabadidőmet kint töltöm a garázsban é alkotni fogok ezt azt... Az első nap terméke már meg is lett és hihetetlenül jó érzés , hogy én magam csinálhattam. Bár manapság ezt annyira már nem értékelik, de az én kis lelkemnek nagyon jó érzés...

RéSzeG??

Hát igen , túl vagyunk a régóta várt augusztus 20-án. Egy bizonyos pontig fergeteges volt a nap, tényleg teljesen hibátlan volt. Sok sok jó dolog történt. Pl .: ugráltam az ugrálóvárban 16 évesen a 3 évesek közt, táncoltam rengeteget, felvonszoltak a színpadra, amitől eddig nagyon féltem, de olyan váratlan volt, hogy szinte reagálni sem tudtam..., a hangom teljesen elment a sok "énekléstől" és olyan hihetetlen adrenalin túltengésem volt , mint amit még nem éreztem.
Nagyon fontos megemlítenem , hogy ezt nem az alkoholnak köszönhetem, ugyanis az az 1 korty whisky-kóla nem hiszem, hogy ilyen hatással volt rám. Mást pedig Nem ittam.
Gondolom, felmerült néhány emberben, hogy mi tudja ezt a képet elrontani? Egyetlen rövidke mondat egy nagyonnagyon jó baráttól elég volt ehhez: "B+, te részeg vagy???" Na hát igen, aki egy kicsit is ismer az nem kételkedik sosem az én józanságommal kapcsolatban. Ez olyan övön aluli ütés volt, ami tönkre vágta azt a soksok jó pillanatot, amit szerzett nekem eddig. Persze akinek elmeséltem a történteket mind azt mondják, hogy az illetőből csak az alkohol beszélt. Ezt én persze elismerem, de az az arc beleégett az elmémben, akárhányszor Rá gondolok.(És elég sokat boncolgattam már a témát)
Ami pedig a slusszpoén, hogy akármennyire megbántott és haragszom rá és megfogadtam , hogy egy ideig nem beszélek vele ,mégis átkozottul hiányzik...

U.I.:

Nem a legjobb, de a legemlékezetesebb...;)

Part I.

Valami elképesztő sebességgel száguld az idő. Még mindig olyan érzésem van, hogy még csak most kezdtünk bele a nyárba. Az időérzékemet teljesen elvesztettem valahol félúton a Nyár felé. Na de ez nem annyira érdekes. Azon idő alatt, amíg nem írtam rengeteg dolog történt (jók is, rosszak is...nah de hát ilyen az élet). Nem rég értünk haza a tengerpartról, ami egyszerűen nagyszerűen fergeteges volt. Már nagyon hiányzott a sós, viszkető érzés a napbarnított bőrömön, a félelmetesen patyolat tiszta víz és az érzés, hogy  görcsben áll a szád a folytonos nevetéstől.

Szép volt, Jó volt, Köszönöm, Ennyi ?!

Azt hiszem, hogy az elmúlt pár napban meglepett (nem is kicsit) egy-két tényező. Rájöttem, hogy mikor Vele vagyok már nincsen gombóc a torkomban. Nem igyekszem, hogy meglássa bennem azt a bizonyos Plusz-t. Már eltudom engedni magam és nem érdekelnek a csípősebb megjegyzései...ezekre próbálok én is hasonlóképpen visszaszólni. Már teljesen kötetlenül viselkedem a társaságában. A tudatalattim nyilván jól döntött... hiszem , hogy egy olyan barátság van kialakulóban (igen, egy fiú és egy lány között) ami manapság elég ritkaság számban megy.

És azoknak, akik nem hisznek a fiú-lány barátság létezésében, üzenem, hogy mindvégig fatális tévedésben élnek. ;)    

Ui.: I <3 Csiperó - InCrease The PEaCe

Hello July!! ;)

Eddig ( és remélem ezután is ) szinte tökéletesen telik a nyár. Nehéz elhinni, hogy nemsokára már vége is lesz és kezdődhet elölről a mókuskerék... Nade, ezzel még ráérünk foglalkozni később is, nem de? Szóval hál' istennek sikerült kimásznom egy kisebb hullámvölgyből...és ezt csakis egy embernek köszönhetem. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy hogyan volt képes másodpercek alatt mosolyt csalni az arcomra és elfeledtetni az összes problémámat. Egyszerűen hihetetlen...

Azért remélem, hogy eseménydúsabb lesz ez a hónap, mint a június. Mostanra merem ajánlani a Sorsnak, hogy összejöjjön a hónapok óta tologatott barátnős, moziziós ferde este. Mert már tényleg szükségem van arra beszélgetős, nevetgélős barátnémra. mellesleg annyi mindent kell mesélnünk egymásnak, hogy a felére valószínűleg nem fog sor kerülni...